Leszállt az éj, s a támadó hajóhad
a sűrű ködben végül partot ért.
Fehér ruhád megint letépik Rólad,
s kutyák harapnak húsba csontokért.
Holdfény kacag ki földre dőlt keresztet,
a kincseidre kalmár vet szemet.
Az élők arcán holtak árnya reszket,
szörnyek zörögnek csendjeid felett.
 | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
