Mint mondom ma éjjel? -egy ideje rágom:
megint fáj a fejem, Virágom, Virágom.
Nem leszek a váza, hiába szeretnéd,
így köszönget vissza számos görbe estéd.

Tudod, észrevettem, mi' szemekkel néztél
az eladólányra lent a sarki péknél,
s azt is jól hallottam, viccelődsz anyámon,
nem csaptam a szádra, azóta is bánom.

Aztán jött az ünnep, a bonbon nem ékszer,
és idén sem viszel Mallorcára kétszer,
de az új kocsidra bezzeg megy a számtan,
s egyéb hülye dolgod, nem sorolom, hány van.

Még egy ruhát kérek, mintha néma volnál,
de a tévé előtt ordibálsz a gólnál.
Tyúkpörköltet főztem, sült oldalast ennél,
két percet csevegnék, te már horkolsz egynél.

De majd megbocsátok, csak ne nézd az órát,
és ha ellenkezem, akkor is karolj át,
mert amit Te szoktál, azt kérdezem én is,
miért, hogy szeretlek olyan nagyon mégis?