Németh Andrea festményeihez

Elveszett egy perc a múltból,
elveszett egy ház, egy tér,
színekben még fény volt múltkor,
hangban, szóban vaspillér.

Elveszett az íz a nyelvről,
elveszett egy gondolat,
s festéket vak ecset őröl,
kerget néma gondokat.

Elveszett a nap is talán,
vele veszett csonka hold.
Hihetem-e egyáltalán
elveszettnek? Sosem volt.

----

Megtalált egy perc a múltból,
megtalált egy ház, egy tér,
színeket már fény tart újból,
hangot, szavat vaspillér.
 

Megtalálta számat  íze,
Megtalált a gondolat,
s ecset hegyén festék pisze
álmot kerget, s gondokat.

Megtalált a nap is talán,
társa is, a kerek hold.
Mért gondolom egyáltalán:
megtalált - hisz mindig volt!