Oscar Wilde: Küzdelem


Ó, Kinek jól megy, nyugton él,
a dús és boldog birtokán,
kit nem űz eső, vihar, orkán,
s nem dönti rá fáit a szél.


Kinek jól megy, nem ismeri
a kínt, mit a bú a szívbe vés,
sem apát, kit ver a szenvedés,
míg anyja könnyét kimeri.
 
De boldog az, ki bajra éhez,
nyűg és jajtól porba hull,
s csak akkor boldog, s boldogul,
ha létrát ácsol Istenéhez.
                                             


 




Tristitiae



[Greek text which cannot be reproduced]


O well for him who lives at ease
With garnered gold in wide domain,
Nor heeds the splashing of the rain,
The crashing down of forest trees.


O well for him who ne'er hath known
The travail of the hungry years,
A father grey with grief and tears,
A mother weeping all alone.


But well for him whose foot hath trod
The weary road of toil and strife,
Yet from the sorrows of his life.
Builds ladders to be nearer God.