Néma november

Hosszan zuhognak le a záporok
és barnára sebzik a vasat.
Vizeken ájult levél forog
a távolban gránátalma hasad.


Küszöbök alatt az est megkövül
majd lassan kúszik fel az égig.
Csillagok gyűlnek a fák körül,
az utolsó fecske melle fénylik.


Sápadtan zsolozsmázik az éjjel.
Az utakon tömjén köd dereng
hűs kabátot a füst kibélel,
szobákban fehérlik a téli rend.