Ha besűrül az égnek vére, s lecsüng az összes fényfonat; a házfalakba beledagad a fényt szürcsölő alkonyat.
S míg kint a villám kaparász- - a lyukas égnek bús fia - ; esőt nyeldes a puha éj, e kígyószemű bestia.
Feldobog az üvegfalon, mint afrikai vad dobok… E vérgőzös bús éjszakán szép combodról álmodok.
Míg eső suhog és sistereg, mint zsír a fazék fenekén, felettem az éj is párolog – gyászosan és feketén…
(1987-2010)
|