"... tér és idő keresztjére
vagyunk mi verve, emberek"

És az állat?

Múlt, jelen, jövő -
benne mi?
Érzi, hogy innen oda,
onnan ide, de hogy "tér"?

Szabad!

Mégsem irigylem én, ember,
tér és idő rabja.
Hiszem és érzem:
időt és teret túlnövöm.
Gondolatban, képzeletben
rácsai közül megszököm.

A halálban pedig (talán) teljesen.

1986