Aforizmák mindenkinek és senkinek |
Az önhittség nem erő, csak az erő illúziója. * Annyira sokat beszélnek az élet szépségéről, hogy az embernek elmegy tőle a kedve. * Addig érdekel a morál, míg nem rám alkalmazzák. * Addig létezik az erkölcs, amíg nem az emberrel példálóznak. * Az erősek sohasem buknak el, csak átalakulnak. Ez a közös a hívőben és az istentagadóban. * Ha nem akarunk felemelkedni, az elveink is törpék maradnak. * Aki nem hisz Istenben, az semmiben nem hisz. * A kereszténység a valóság egyetlen paradoxona. * A kereszténységgel kezdődik a világ pusztulása. Mivel ezt akkor senki nem értette, ezért megírták a Jelenések könyvét. * Az imádság a neveléstudomány egyetlen hatékony eszköze. A bot sem rossz, de inkább látványos. Az emberek azonban e két eszközt szinte minden esetben felcserélik. * A halál felett érzett kétségbeesés az emberi önzés fokmérője. A gyász az egyetlen fennkölt érzés. * A szerelem az önzés leghitványabb formája. A szeretet a szerelem ellenpólusa. Hogy a két fogalom azonos tövű, az a nyelvek bölcsessége. Isten és Sátán. Ugyanazok a mássalhangzók adják ezt a két ősi fogalmat a legősibb nyelven. * Az erősek mutatják az irányt, a gyengék eveznek. A hajó mégis körbejár. Ilyen egyszerű a világtörténelem. |