Mint lopott kincset takarlak éjbe, irigy szemével ver a világ, széthullott álmok párnás ölében: bárhogy is tiltják, szabad a tánc.
Perzselő kínban kísérlek végig széthullott agytekervényeken, nehéz a csendet újra hangolni, ...hangoddal mindennap vétkezem.
Vetés, 2010. október 7. |