Aki a “Hit és bölcselet” oldalait olvassa, közülük többen teszik fel a kérdést: időszerű napjainkban az Emberfiáról beszélni? Sőt kortársainak véleményével ismerkedhettünk meg legutóbb. Fontos az, hogy ki Ő?! Ki volt két évezreddel ezelőtt és most, napjainkban?
Ám gondoljunk arra, hogy Chilében több százméteres mélyből a 19 éves Jimmy Sanches felküldött levelében írta (33 bányász rekedt a föld alatt), hogy “a valóságban 34-en vagyunk, Isten nem hagyott el.” Amikor pedig a 69-ik napon egyenként kiléptek a mentőkapszulából, pólójuk elején “KÖSZÖNÖM URAM!”, a póló ujján pedig egyetlen szó volt: “JÉZUS”. Nekik hónapok alatt kérdés lett az Emberfia. Próbáltak válaszolni a jézusi kérdésre: kinek tartják az emberek az Emberfiát? Félelmükben és bizalmukban vissza is merhettek kérdezni: mit mondasz Te saját magadról?
A Bibliában képekben mutatkozott be: “Én vagyok a világ világossága.” – “Én vagyok a jó pásztor. ” – “Én vagyok az igazi szőlőtő. Atyám a szőlőműves.” – “Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meg is hal, élni fog.” – “Én vagyok az Élet Kenyere.” – ” Én arra születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról.”
Ezek a “képek” sokat vallanak, többet sejtetnek, mintha fogalmakkal szólt volna magáról. Személyiségének igaz valóját önvallomásában nyilatkoztatta ki.
…..
Kortársai is kérdezték tőle: ki vagy? Válaszolt: “Ha nem hiszitek ugyanis, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben /…/ Amikor felemelik az Emberfiát, megtudjátok, hogy én vagyok, s hogy önmagamtól semmit sem teszek, hanem azt mondom, amire Atyám tanított.” Tehát különös hangsúllyal állítja önmagáról: én vagyok. Hasonlóan szólt tanítványaihoz több alkalommal is. Egyszer, amikor vízen lépdelve közeledett a mély tó közepén övéi csónakjához, és ők megrémültek, így nyugtatta őket: “Ne féljetek, én vagyok.”
Most emlékezzünk vissza az őstörténetre. Isten égő csipkebokor természeti tüneményében jelent meg Mózesnek, aki nevét kérdezte. Isten válaszolt: “Én vagyok, aki vagyok.” Amikor az Emberfia szintén azt hangsúlyozza, hogy “én vagyok”, akkor feltárja igaz valóságát: Isten. Az időfölötti abszolút létet és életet jelzi, az istenség teljességét. Tehát az Emberfia, Jézus Krisztus az Isten Fia.
(Talán bátran gondolhatunk arra, ha Ő névjegyet csináltatna, akkor ezt íratná rá: JÉZUS KRISZTUS – AKI VAN.)
……….
Időszerű az Emberfiára gondolnunk? A chilei bánya mélyében időszerűen birkózott hit és hitetlenség, remény a kétségbeeséssel vergődött. Roppant súlyú falak szorításában kegyetlen egyedüllétben kínlódni vagy megérezni: nem 33-an, 34-en vagyunk. – Kolontáron vörösiszap pokoli szenvedése mit váltott ki az ott szenvedőkben? Időszerű hinni vagy tagadni? – És a napfényes Cegléden, kinek tartjuk az Emberfiát?
Mácz István
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. november 5-i számában.)