Ívelt messzeségek
tüskés célkeresztet
szúrnak a szemembe,
magamon átlátok,
és a mindenséget
fogom célkeresztbe.

Szélkakas-járással
csikordul az idő,
derekamba roppan,
ha elsül az agyam,
tollam a lökéstől
- homlokfelhőt lobban.



Vetés 2010 12 29