Félúton

…lábam nyomát ma ott hagytam a téren,
mélyzöld homályba bújtak a rododendronok,
ablakokhoz koccant sovány reményem - kéken,
s nógatott a vágy: rejtőzködni szívedben akarok,
pitvarodat, kamrádat ölelni, akár a szívburok.
Csobog az est, bokrok közé fest ezeregy szépséget,
s engem poraimból támaszt föl egyenes nézésed:
mert árnyékod örökké ott ül az egyik piros padon,
- de mindig eggyel arrébb, mint ahol akarom…
A mély csöndbe szakadó utak egyre csak követnek,
gondolatban itt vagy - tán’ ma az istenek szeretnek -,
selyem a szél, a szívem tiszta, s arcodba temetkezem.
                                …érzem, az ördög incselkedik velem.



Budapest, 2006. március 31.