Nincs ködszürke, csak színes ablakok.

Karcsú boltív, virágok, pár szentkép.

Érzem a mozdulatlan padot.

Nyugalom, harmónia, békesség.

Halk szívdobbanás, mozdul a kezem,

hűvös és száraz, mégis tapad.

Mély lélegzettel szívemre teszem:

szól az ima, némán és hallgatag.

Bánat és gond most messzi elkerül.

Mint a szűz hó, minden érintetlen.

Magány? Itt sosem vagyok egyedül,

mert mellettem ülsz a gyertyacsendben.

2011-04-14