Álomfényezés |
| Véresre horzsol a reggel, éjszakám seblázban ég, gyertyával hegesztek álmot, túlélni mégis kevés. Vak szárnyam törött tükör, fellegek árnyékán száll, parfűmös menyecske sóhaj, alkonyi fényt muzsikál. Mindennap fényezem az álmom, mint mise előtt gyerek a cipőt, ki nem érti helyét a világon, és nagyot köszön az Isten előtt. |