Agónia |
Az est az öreg világot szenvedi, hol régen hallgatnak a szentek. A szőlő helyén egyre több a tengeri, mit később a disznók elé vetnek. ...sárgult ritmus szól konokul, melyre az ördög vad táncát rója, a világ közben testté csontosul: homályba vonult a helytartója. Nem borul már senki a kereszt elé, lassan porlik a törvény, mi sose' évül, ...és nincs már ember, ki tudná, értené: mit kapunk jelként - és mit büntetésül. |