Tudjátok meg közel s távol!
Kismérésnek jó borától
szőlőhátú pincemélyen,
Lánycsók nevű szép vidéken,
ma is, akár réges-régen,
barát nincsen szomjan-étlen,
szőlőt itt jó gazda ápol,
tudjátok meg közel s távol!
Lenn a pince színe ében,
felviláglik bor fényében,
ettől lesz a gyáva bátor,
Kismérésnek jó borától!
S akiben a lét pislákol,
Ideérve majd fellángol,
issza a bort egészségben,
szőlőhátú pincemélyen.
Szüretkor meg, közel s távol,
a lé zúdul, mint a zápor,
nem marad itt senkin szégyen,
Lánycsók nevű szép vidéken!
Van is ezer aranyérem,
de nem az ül pohár szélen!
Ép lélekben ép a mámor,
Lánycsóknak a szép borától!
Tudjátok meg közel s távol!
|