Régi életemből számkivetve,
múltamba menekülve élek.
Kereshettek, a jel itt temérdek,
élek e szélfútta vidéken, rejtve,

hol tombol az élet rosszkedve,
s holtak, élők mind szegények.
Előre megyek, daccal a szélnek,
de a halál nem áll, követ sietve.

Véreim, jöjjetek, hívjatok ezret,
benépesülnek majd az ösvények.
Hiszem, hogy ez a sok holt lélek
kezeinknél majdan áldva reszket.

Nézd, itt van hát kereszt-lelkem,
az igaz ember-világ és a szellem.
S ha egyberemeg minden jellem,
Ember, tudd: itt zengsz bennem.

Budapest, 2011. november 13.

Miguel de Unamuno -
          Me destierro a la memoria

Me destierro a la memoria,
voy a vivir del recuerdo.
Buscadme, si me os pierdo,
en el yermo de la historia,

que es enfermedad la vida
y muero viviendo enfermo.
Me voy, pues, me voy al yermo
donde la muerte me olvida.

Y os llevo conmigo, hermanos,
para poblar mi desierto.
Cuando me creáis más muerto
retemblaré en vuestras manos.

Aquí os dejo mi alma-libro,
hombre-mundo verdadero.
Cuando vibres todo entero,
soy yo, lector, que en ti vibro.