Mit mondasz most ezen estén, csüggedt lelkem?
Mit mondasz most szívem, te romlott, torz és beteg,
hogy Benne annyi szépre, jóra, s kedvre leltem,
s kinek szemétől most új üdvre ébredek?

Ma Őt szolgálja szóm, csak őt szeretni még!
Rajongni Érte most a legnemesebb tett,
mert ő az angyali illat, kellem, szépség,
s ha rám tekint, bennem fénnyé lesz e tekintet!

És minden éjszakán, egyedül és unottan,
tömegen át üres utcákra futottam,
de már Ő az éjben lidérc és fáklyaláng lesz,

s szól: „Szép vagyok! Ez mit, szívem most néked ád!
Ahogyan a Szépet, csak engemet szeress,
mert Múzsád, Angyalod vagyok, s Madonnád!”

Que diras-tu ce soir, pauvre âme solitaire

Que diras-tu ce soir, pauvre âme solitaire,
Que diras-tu, mon coeur, coeur autrefois flétri,
A la très-belle, à la très-bonne, à la très-chère,
Dont le regard divin t'a soudain refleuri ?

- Nous mettrons notre orgueil à chanter ses louanges :
Rien ne vaut la douceur de son autorité ;
Sa chair spirituelle a le parfum des Anges,
Et son oeil nous revêt d'un habit de clarté.

Que ce soit dans la nuit et dans la solitude,
Que ce soit dans la rue et dans la multitude,
Son fantôme dans l'air danse comme un flambeau.

Parfois il parle et dit : " Je suis belle, et j'ordonne
Que pour l'amour de moi vous n'aimiez que le Beau ;
Je suis l'Ange gardien, la Muse et la Madone. "