Charles Baudelaire: A macska

Jöjj most macskám, e szív érted hevül;
Karmod élét ne villantsd rám,
Szemed érces zöldjét add érdemül,
fényét, tüzét üdvvel hordanám.


Most kósza ujjam kéjre szédül itt,
Nyakad és hátad ívén rebben,
Felgyújtja tested vad áramait,
És újra futkos - kéjesebben.


Áldott Nőmet látom. Tekintete
egészen Ő, fény és parázs,
Hideg, fagyos, s megint ledöf vele,


S keblén szelíd illatvarázs
Leng, és aranyló testét átjárja,
A bódító párák árja.



 


Le Chat



Viens, mon beau chat, sur mon coeur amoureux;
Retiens les griffes de ta patte,
Et laisse-moi plonger dans tes beaux yeux,
Mêlés de métal et d'agate.


Lorsque mes doigts caressent à loisir
Ta tête et ton dos élastique,
Et que ma main s'enivre du plaisir
De palper ton corps électrique,


Je vois ma femme en esprit. Son regard,
Comme le tien, aimable bête
Profond et froid, coupe et fend comme un dard,


Et, des pieds jusques à la tête,
Un air subtil, un dangereux parfum
Nagent autour de son corps brun.