Elgyengült fohász
és a lélek-utat véres lábbal járom,
befelé ordító hangot ad az időm,
azt a feltámadást mindhiába várom.
Szakad a világom apró darabokra,
elfojtott könnycseppek sós vizében égek,
utolsó dobbanás feszül a napokra,
egy sárga rózsában csillag-útra téved.
Szatmárnémeti 2012 03 23