Köszönöm!
varázsos lényed bűvös ízét.
Köszönöm hangod: ahol búgott,
örömmé fénylett ború, bú ott!
Köszönöm karcsú, lenge lábad:
bokádtól bennem tűzvész támad...
Köszönöm azt, hogy vágytál énrám,
s szemed szerelmet vallott némán.
Köszönöm néked minden csókod,
mellyel melengetsz s álmom óvod.
Köszönöm szívből, tele mennyel,
s kérlek, maradj itt... sose menj el!
1956 és 1999