Egyszerű szonett
                    (posztumusz vers)

Külön világot alkotok magam!
Keringve száll a hold, sok újra leltem.
Virágbogárka szárnya félve rebben,
dübörg egy csúf motor, zihál agyam.

Az utca most egy áradó folyam!
Az esti szél fütyölve jár a kertben,
gyönyörfa illatoz, sok ám a tervem...
Az élet oly szép részeg-boldogan!

Repül a test, a fáradó agy este,
amint kihűl, lehull az éjbe esve,
nem segítenek rímek, verssorok...

A bolygók és világuk mind kihűlnek,
való igazt csinálva, fényt az űrnek.
Komor világom oly csodás: forog!



Budapest, 2012.