Útmutató a második kerülethez - We love Budapest
Útmutató a második kerülethez
2012. 10. 18.
A második kerület elhelyezkedése irigylésre méltó: kiváló közlekedésének köszönhetően könnyű hozzáférést biztosít a nyughatatlan belvároshoz, ugyanakkor természeti csodáival, csendes utcáival és eldugott zugaival menedéket biztosít a budapesti káoszban megcsömörlötteknek. Ismerd meg közelebbről a kétarcú másodikat!
A hangulat
A hollywoodi dombok budapesti kistestvére, mondjuk az Oscar-díj/luxusvilla – arány érzékelhetően alacsonyabb.
Annak ellenére, hogy a sarki kocsmában nem fogsz Peter Griffinbe botlani, látnivalókból – kirándulóhelyek, természeti csodák, kulturális ínyencségek, gyógyfürdők, panorámával megbolondított emlékművek – , valamint városrészekből – 33 darab – nincs hiány.
A nagybetűs Második Kerület Budapest hetedik legnépesebb kerülete, ám méretéből és zöldterületeiből adódóan a legkevésbé sem zsúfolt.
Tömegközlekedés
A hegyekben-völgyekben kanyargó, családias buszjáratok felsorolásától ezúttal eltekintenénk, így maradjunk annyiban, hogy a lista konkurálna a Háború és Békével. A Széll Kálmán tér, ami sokaknak még mindig Moszkva, Budapest egyik legnyüzsgőbb közlekedési csomópontja
...továbbá a falkában tarháló punkok közkedvelt alaptábora (volt). Innen indul – na meg ide érkezik– a 4-es és a 6-os villamos, de akár a Gyermekvasút-főhadiszállás és Hűvösvölgy felé száguldó 61-esre is felpattanhatsz. Rendelkezésedre áll még a kettes metró, az 59-es villamos és 17 (!) buszjárat.
Látnivalók
Gül Baba (neve többféle módon fordítható és értelmezhető, a legelterjedtebb a Rózsák Atyja) bektashi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, emellett pedig költő és Szulejmán szultán bizalmasa.
1541-ben, a hódító török sereggel érkezett Budára, és ugyanebben az évben életét is vesztette. A legenda szerint díszes temetésén maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé.
Halála után nem sokkal sírja fölé türbét, vagyis mauzóleumot emeltek, amely a világ legészakibb iszlám zarándokhelye, és a mai Rózsadombon, a Margit híd budai hídfőjétől pár percre található.
A Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a a Szemlő-hegyi-barlang a mélység és a szürreális természeti képződmények szerelmeseit csábítják.
Előbbi felfedezését állítólag egy elkószált birkának köszönhetjük, őt egyébként később tiszteletbeli MTA-taggá avatták. A bongyor patás –legalábbis a mi szemszögünkből - jókor volt jó helyen, beszakadt alatta a föld, és így a barlangászok előtt új mélybeli perspektívák nyíltak. A Pál-völgyi teljes hossza 19 kilométer, a látogatható szakaszé nagyjából 500 méter, ám a kalcitkristályok, a kagylólenyomatok, az elképesztő akusztikájú Színház-terem és a Meseország állatokra, fűzfára, vagy épp fenyőfára emlékeztető cseppkő-alakzatai élménydússá varázsolják a rövid kirándulást. Habár a Szemlő-hegyi-barlang korántsem olyan látványos, mint szürreális riválisa, hiba lenne hétköznapiként aposztrofálni. Egy nyolcvanas évekbeli klimatológiai vizsgálatsorozat rávilágított arra, hogy a barlang klímája kiváló terápiás eszköz, amely légzőszervi betegségeknél fejti ki jótékony hatását.
Búvóhelyek
A 18 éves korában kivégzett Mansfeld Péter az ’56-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb mártírja. Az elmúlt fél évszázad során a szabadságvágy, a lázadás, illetve a diktatúra kíméletlenségének szimbólumává vált, műemléke pedig a Rózsadombon, a Margit híd vonzáskörzetében kapott helyet.
A kavicsos teraszról megbabonázó kilátás nyílik a Lánchídra, a Várra, a Citadellára, a Parlamentre, a Gresham-palotára és a Duna-korzóra; tehát tökéletes randihely, amely magányos tűnődésekhez is ideális környezetet biztosít.
A második kerület és Budapest határán található Máriaremete a Kisboldogasszony templomnak, illetve a templomkert szobrainak és oltárainak köszönhetően nem csupán a kirándulók, de a római katolikusok zarándoklatainak állandó célpontja is.
Művészet és kultúra
A megboldogult Ganz Villamossági Művek épületeit elfoglaló Millenáris Park egyrészt fákkal és tavakkal övezett pihenőhelyként,
másrészt pedig kulturális központként funkcionál, amely koncerteknek, színdaraboknak, valamint kiállításoknak ad otthont.
Utóbbira kiváló példa az empátiát fejleszteni hivatott Láthatatlan Kiállítás, amely a vakok és gyengénlátók párhuzamos valóságába enged bepillantást, ily módon demonstrálva, hogy a látás hiánya még a leghétköznapibb feladatokat is kihívássá teszi.
Mindennapi kenyér
A díjakkal ékesített Fuji minimalista enteriőrje hagy némi kívánnivalót maga után, ám a japán gasztronómia csúcsát felvonultató ételek bőven kompenzálják e hiányosságokat.
A 110 éves múltra visszatekintő Daubner nem csupán Buda, de talán Budapest legjobb cukrászdája is.
A torták, aprósütemények, fagylaltok függőséget okozóan finomak, a hely népszerűségéről pedig sokat elárul, hogy egyes ingatlanhirdetésekben viszonyítási pontként szerepel.
A Mammut és a Mammut 2 tőszomszédságában nyújtózó Fény utcai piac csak úgy roskadozik a zöldségektől, gyümölcsöktől, kézzel készített ételkülönlegességektől, gourmet-kuckóktól és talponálló kifőzdéktől, amelyek fajsúlyos magyar fogásokat kínálnak a cipekedésben megfáradtaknak.
Éjszakai élet
Nyári estéken a Jégkert a nyerő.
A Mammuttal szemben terpeszkedő kerthelyiség hangulatát lampionok, illatos vízipipa-füstfelhők, koncertek, koktélok, a huszonévesekből álló törzsközönség, valamint a Városfal Vendéglő szakácsainak szakértelmét dicsérő fogások emelik.
Esténként a 20 variánst felvonultató fröccslapról érdemes szemezgetni, de az étlap is figyelemre és kóstolásra méltó.
Hogy ne menjünk túl messzire, irány a Mammut legfelső emelete, pontosabban a Dokk Café.
Bár az enteriőr olyan, mintha a designer egy átkokainozott Rózsaszín Párduc-maraton gőzében tervezte volna, és a hangulatnak akad némi álpuccos mellékíze, őszi hétvégéken zsúfolásig megtelik fiatalokkal. Az olcsó kocsmák díszes társaságába sorolható Káplár könnyen a törzshelyeddé válhat.
(Szerkesztői megjegyzés: amennyire én tudom, ez a Söröző már megszűnt.)
A falakat tengerészmotívumok ékesítik, de az állandó félhomály és a szintúgy állandó italakciók miatt ez valószínűleg nem fog feltűnni. A hét minden napján más szeszt mérnek féláron, van zenegép és csocsó, az egyetlen hátrány a korai záróra, ami általában este 11 és hajnali 1 közé tehető.
Erő, egészség
A török hódoltság idején alapított Veli Bej Budapest talán legkevésbé ismert gyógyfürdője, egy feltáratlan kincs, amelyet a konzumhangulat és zsúfoltság hiánya tesz igazán vonzóvá.
A műgonddal végzett renoválásnak hála nem esett csorba az épület patináján, így a minden igényt kielégítő, modern szolgáltatásokat – szauna, infraszauna, gőzkabin, kalcium-karbonátos medencék - évszázados díszletek között veheted igénybe.
A Lukács Gyógyfürdő történetének kezdeti szakaszát a lovagrendek uralták, majd következett a török hódoltság, és ezzel együtt az átmeneti törökfürdő-periódus; végül pedig, a 19. század derekán, felépült egy minden földi jóval ellátott gyógykomplexum.
A második világháború sebeit, a kommunizmus nemtörődömségének nyomait az 1999-es felújítások tüntették el. Rengeteg a visszatérő vendég, és külföldiekből, valamint művészekből sincs hiány, így szinte mindig garantált a bohém, oldott hangulat.
(forrás: welovebudapest.com)
*
És ami még ide kívánkozik, és ezek már az én gondolataim, mintegy kiegészítve a fentebb olvasottakat: a II.kerület pontosan azon írók, művészek, híres emberek lakóházainak is helyet ad, akik közül sokan történetesen az én nagy kedvenceim, mondhatnám, példaképeim.
Kezdjük rögtön a Júlia utcánál, pontosan a Júlia utca 3. számnál, ami a legközelebb esik az én lakásomhoz: itt élt és alkotott Szabó Magda és Szobotka Tibor, és pár házzal arrébb lakott az a Szeredás Emerenc, akit Az ajtó című regényből jól ismerhetünk, s kinek igazi neve Szőke Júlia volt. Lakásának idegenek előtt soha ki nem táruló ajtaja itt áll még ma is. Valamint még ma is él olyan lakó ebben a házban, aki ismerte Juliska nénit, a magát valóban rendkívül keménynek és nyersnek mutató igazi jótét lelket. Az is igaz, hogy egész életében egy kriptára gyűjtött, ami – ha nem is egészen úgy, ahogyan szerette volna –, de mégis megadatott végső nyughelyéül. Amikor 1978-ban, 77 éves korában elhunyt, földi maradványait egy urnafalba helyezték el. Szabó Magda végakarata szerint az írónő halála után Juliska néni urnáját is az íróházaspár sírjába temették – igaz, védett sírról lévén szó, azóta sem engedélyezte a hatóság, hogy a sírkövön Szobotka Tibor és Szabó Magda neve mellett Szőke Júliáé is szerepeljen. Itt forgatták természetesen Az ajtó című filmet is a ház közvetlen szomszédságában, én ezzel a szemmel nézem ezt a nagyszerű filmet, hiszen ismerős minden kis szeglete, s annyi ismerős helyet, fát, kapualjat felismerek a jeleneteket nézve... (Egyébként ugyanebben a házban élt Szepes Mária is.)
Kicsit arrébb, a Szilágyi Erzsébet fasor 79. alatt élt Németh László és Ráday Imre, a Riadó utca 5-ben Ottlik Géza, aztán a híres és általam annyira szeretett Pasaréti út 8. alatt Jávor Pál, ugyancsak ebben az utcában, kicsit arrébb a 36. szám alatt Mérei Ferenc pszichológus, majd a 39. alatt Örkény István, és kis ideig Déry Tibor is, Ő később a Lotz Károly utcába költözött, ami szinte karnyújtásnyira van tőlem... Szabó Lőrinc a tőlem pár száz méterre lévő Volkmann utca 8-ban élt. Sokat időzöm e ház előtt is...
Visszafelé haladva, és elég hektikus felsorolással: A Latinovits-Ruttkai házaspár az Endrődi utca 67.szám alatt élt, Nagy Imre az Orsó utca 43. alatt, a Záray-Vámosi házaspár az Orsó utca 13-ban, Nagy Lajos a Házmán utca 10. alatt, Tábori Nóra ugyebben az utcában, csak a 7. szám alatt. Nem messze ide, a Nagyajtai utca 10-ben a filmrendező Várkonyi Zoltán, aztán Pécsi Sándor kicsit feljebb, a Cserje utca 6. számban, Márai Sándor a Rómer Flóris utca 28. alatt, majd visszafordulva a Bimbó utca 3. alatt Eisemenn Mihály operett és dalszerző, majd távolabb dr.Ravasz László, református lelkipásztor, teológus a Bimbó út 43. alatt...
Kicsit a Duna felé haladva a Frankel Leó u.21. alatt Áprily Lajos és Jékely Zoltán lakott, a Lövőház utca 13-ban alkotott Ady Endre, távolabb Bláthy Ottó, aki kicsit kilóg ebből az inkább irodalmi jellegű felsorolásból, viszont szinte naponta látom az emléktábláját. Tovább haladva a belváros felé, a Csalogány utca 43-ban Eötvös József, arrébb Bakfark Bálint a róla elnevezett utca 3-ban, majd ismét a hegy felé kaptatva a Káplár utca 5-ben József Attila élt és alkotott, még feljebb, a hegyen a Hankóczy Jenő utca 17-ben Füst Milán, a Torockó utca 11-ben Kókai Rezső zenetudós, és hadd említsem meg Váncza Istvánt, aki szintén itt lakott, és a sütőport adta a ma háziasszonyainak. De szólnom kell és Bethlen Istvánról is, aki egész családjával együtt élt itt a Torockó utcában...
Ezzel persze még koránt sincs vége a felsorolásnak, de azt gondolom, csak nekem annyira fontosak ezek a házak, csak én vagyok olyan faantikus, hogy például a Szabó Lőrinc-ház előtt, vagy a Káplár utcai József Attila-lakás előtt hosszú perceket ácsorgom, és elképzelem, ahogy ezek a költőóriások kilépnek azon a kapun, amit olyan merőn és olyan sokszor nézek...
Summa summarom: a Második Kerület nekem a szívem egy darabkája... Ezek a neves épületek, lakások, házak olyannyira kedvesek nekem, mint a szülői ház, a debreceni Százados utca. Bár az is igaz, a Százados utcát ma már hiába keresném: három, óriási diófánknak hűlt helye, már nem létezik a nagy sarokkert, nincs meg a szülői ház, szinte eltűnt az egész utca. Ma már rá sem ismerek a környékére, úgy megváltozott.
Itt, Budán, ezek a kedves, gyönyörű, kacskaringós, vagy éppen elevenen lüktető utcák viszont naponta kiáltják, lehelik az arcomba, mekkora nagyságok koptatták ugyanazt a kapukilincset, ugyanazt az ajtófélfát, ugyanazt az aszfaltot, vagy macskakövet, amin én is lépkedem nap mint nap.
Tudom, butaság, de nem tudok megilletődöttség nélkül elmenni ezek előtt az épületek előtt.
Itt élek lassan 14. éve.
Szeretem.