Vihar a Hortobágyon |
posztumusz vers Te Hortobágy, gigászi, nagy karám, olyan tunyán heversz! Az ég hasad dörögve rád, akármi vagy, talány! Kihalt a táj, eső s a jég szakad... A fényes ég sehol... hamis homály borong vakon... Remélni még szabad...? Juhok mekegnek... ég a kis hodály! Ürük tolonganak amott, elől; van úgy, a bajra nincsen ispotály... Szokás szerint a Bence-zug felől keletkezett a nyári, nagy vihar. Egy ócska, régi tűzfal úgy ledől, akár lehullt levél, avagy szivar. E nap ma rendhagyó, e nap bizarr... Budapest, 2010. |