Újra megszületne?




Karácsony.  Több, mit 2000 ezer évvel ezelőtt Betlehemben megszületett Jézus Krisztus. Az Isten Fia. Hogyan látta akkor az emberiséget és hogyan látja ma? Akkor sem volt árnyék nélkül az emberi élet, de ma?! Újra megszületne, amikor látja, hogy az ember öngyilkos hatalommal rendelkezik. Atom és vegyi fegyvereivel képes elpusztítani a Föld minden élőlényét. Erkölcsi világát pedig nem Shakespeare 57. szonettje jellemzi: 

"Az érdem itt koldusnak született
És hitvány semmiségre pompa vár
És árulás sújt minden szent hitet
És Becsületet rút gyanú aláz
És Érc-erőt ront béna vezetés
És Észre láncot doktor Balga vet
És Hatalom előtt néma a Szó
És az Egyszerű kap Együgyű nevet
És Rossz-kapitány rabja lett a Jó."

Újra születne erre a világra Jézus?  Igen! Miért? Hogy ma is megismertesse a világot a Szentháromsággal. Ma is meg kell váltani az emberiséget. "Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket." " Nem elítélni jöttem a világot, hanem megmenteni." - Újra emberré lenne az Isten Fia, hiszen a teremtett világ minden gonoszság, tökéletlenség látszata ellenére ismét kimondaná a Teremtő a világmindenségről, " hogy minden, amit alkotott jó. "(Ter 1,31) A rossz mennyisége elenyészik a jó minősége mellett. Igaz, a bűn fojtogatja az emberiséget, de az erények megőrzik lényegi istenképmását. Napjainkban is mennyi vértanú, hitvalló, tiszta szívű, ártatlan, igaz ember él. Fejlődik a civilizáció és mélyül a tudomány. A Bölcselet új megközelítésekkel vizsgálódik a bölcsesség eddig megismert igazságai mellett. Szegények -igaz- mindig vannak, de ha az ő számuk növekedik, a velük együtt érzők száma is gyarapszik és nem csupán szívük lesz nyitott, pénztárcájuk is megnyílik.
 

"Isten sohasem engedné meg semmilyen rossznak a létét, ha nem volna olyan hatalmas és jó, hogy még a rosszat is tudja jóra fordítani. Jobbnak tartotta, hogy a rosszból hozza ki a jót, mint azt, hogy egyáltalán ne engedje meg a rosszat. " (Ench.XI.3.) Pál apostol ezt megerősíti: "Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem." (Róm 52,21). Újra megszületne Jézus, hiszen Ő nemcsak a világmindenség millió éveit, az emberiség százezer éveit látta és látja, hanem, hogy mindezt a természetes rendből a természetfeletti állapotba emeli feltámadása -a feltámadás által-. A teremtett létezők és élők az örökkévalóságban Isten kezéből Isten szívébe kerülnek.

Tudom, ehhez hit kell, de Jézust csak így lehet "megérteni". Idézőjelbe tettem: "megérteni", hiszen a véges ember gondolatai képtelen átfogni a végtelen Isten gondolatait. ( Merítsed a tengert egyetlen gyűszűbe!) Igen, ha hittel olvassuk tanítását, akkor nem csupán azt fogadjuk el, hogy újra megszületne, hanem napjainkban is újra és újra MEGSZÜLETIK. Ígérte, velünk marad a világ végezetéig, és valóban itt van Ő a Bibliában, és valahányszor kérésére a kenyér és bor felett elhangzanak szavai: " ez az én testem, ez az én vérem", jelen lesz, újra születik. Vagy ahol ketten vagy hárman összejönnek az Ő nevében, velük lesz. Ígérte. Nemcsak azt hangsúlyozza a Szentírás, hogy az Emberfia eljön majd az Atya dicsőségében ítélni élőket és holtakat a " világ végén ", hanem maga Jézus tolvajhoz hasonlítja  bármikori eljövetelét. Váratlanul jelenik, "születik" meg. " Legyetek tehát éberek, mert nem tudjátok, mely napon jön el Uratok... Legyetek tehát készen ti is, mert amelyik órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia."(Mt 24,42)
Mindezeket átgondolva megértjük: "Mostani várakozásunk ideje tulajdonképpen vágyakozás azután, ami már a mienk. " (Pilinszky) Most pedig köszöntsük Jézus Krisztust, aki Betlehemben megszületett:

 KÖSZÖNTELEK JÉZUS KRISZTUS
születésed ünnepén, karácsonykor,  imádlak
 mint jászolban fekvő Kisdedet,
mint a 12 éves Ifjút a templomban,
mint az Ácsot Názáretben,
mint a Jordán folyóban
Megkeresztelkedettet,
mint a 3 évig tanító Mestert,
mint Halottat a kereszten,
mint a sírból harmadnapra
FELTÁMADOTTAT,
imádlak,
mint, aki felment a Mennybe,
ül az Atyaisten jobbján,
örökkévaló Fia az örök Istennek!

Nem oly emlékezéssel ünnepelünk, hogy sírodra virágot teszünk -sírod üres-, mi az Élőt ünnepeljük, aki Megszületett, a szüntelen Érkezőt... Az élőnek énekel a szívünk, aki az Út, az Igazság és az Élet....


 


Most halkuljon el énekünk. Örömünket teljessé a csönd tegye. Nézzünk a Betlehemi Bölcsőbe. A TEREMTÉSNÉL NAGYOBB TITKOT LÁTUNK. Az Isten Igéjét, aki testté lett.

Csodálkozzunk....

Az ember szereti a titkot. Az átláthatatlan titok sejtésekkel tölti be. Érzéseit ismeretlen s igaz valóságokhoz közelíti. Az emberi szellem végtelenre nyitottsága
nem más, mint a felfoghatatlan befogadásának képessége. (Rahner)
Kit nem vonz az Alföld sík végtelensége? A tenger égbe hajló messzesége. A hegyek felhőkön túli ormai? Mit rejt az éjszaka csillag rengetege? Ha e "titkokat" szemléli az ember, öröm tölti be. A titok messze meghaladja őt. A világegyetem egyes számítások szerint 15-20 milliárd éves. Ki tudja elképzelni? A mérhető mérhetetlenséget? Félelem borzongása és az öröm szelídsége hatja át az embert. Még az anyának is vajon nem örvendetes titok magzata, csecsemője? Ki tette karjaiba, ilyennek, egyetlennek, soha nem voltnak és soha többé nem lesznek?
Isten ezeknél elképzelhetetlenebb titokkal ajándékozott meg, amikor Fia emberré lett. Térbe és időbe lépett. A mi világunkba abból az isteni létből, életből, ahol nincs mérhető tér vagy idő.  Igy imádkozott: "Atyám, Te szerettél engem a világ teremtése előtt." (Jn 17,24) Most sejlik elénk a titok: a sok milliárd éves világmindenség előtt már az Atyaisten szerette Jézust. Titok. Karácsony félelmetes és örvendetes titka. " A felfoghatatlan Isten felfoghatatlansága nem pusztán messzeségként és horizontként létezik, hanem ugyanez az Isten, bár megmarad felfoghatatlannak, közvetlenül is nekünk ajándékozza magát. " (Rahner) Miként? A gyermek Jézusban, a tanító Jézusban, a kereszten meghalt Jézusban, a feltámadott Jézusban. Róla tanítja Pál apostol: "Ő az Isten láthatatlan képmása, minden teremtmény elsőszülöttje, benne teremtetett minden a mennyben és a földön... S benne áll fönn minden." (Kol1,16)

Amint belenézek a Betlehemi Bölcsőbe, halk ének sem szól már bennem, csak a csodálat és valami félelem. Jézus az, akit gyermekkorom óta hiszek, ifjúságom Napja volt, felnőtt koromban ragaszkodtam hozzá és most életem delén jóval túl, feléje hajlik életem. És tudni azt, amit minden embernek mond, "amint engem szeret az Atya, én úgy szeretlek titeket". Félelem és öröm.
Hatalmasabb titok, mint síkság végtelensége, a tenger eget érő hullámai, a végtelen felé táguló csillagrengeteg, a szellem felé finomodó anyag. Hatalmasabb titok, mint az élőlények számlálhatatlan faja, mind a növények, mind az állatok világában. Színek, formák...
Karácsony. Ajándékok. Még nem tudom, mit kapok? A legfontosabb  a szívek szeretete. Jelzi esetleg mindezt nyakkendő, kalap, csokoládé, bor és ezek mellet az ölelés... Apró titkok: mennyi szeretet van mögöttük. 
És mindehhez a TEREMTÉSNÉL NAGYOBB TITKA az Isten ajándéka, amelyet már teremtés előtt nekem, nekünk szánt, 2012 évvel ezelőtt már megszületett nekünk, nekem, Ő, Jézus Krisztus és ma karácsonykor Újra Született, - mert szeret...
Mit tehetnék mást, mint imádásom szeretetem tűzében leborul Előtte.
 ...
És a bölcsek, akik hit nélkül, de valami jelre keresik? Megtalálják!
És a pásztorok, akik angyalhangra keresésére indultak? Megtalálják Őt.



 


Ámen