Időmérték |
Az óra jár, a cél kerékbe törve, ha síkra száll - e vég a rész egésze. Mi volt, mi múlt, vajon az halni kész-e? A most egy új vonal, de régi görbe. A végtelen is csak egy ócska mérce - sorom a tiszta lapra írhatatlan, de mintha már idő se' fogna rajtam: a pont vagyok, ám hinni kéne, mégse csupán az éj feszül a pillanatban, mert benne száz alkony s a pirkadat van. A nap is ott fogant, ahol a semmi a pusztuló anyag akarna lenni - ahogy a fény a mozdulatba törve kihúny, amint elér magába, körbe. |