Cím nélkül - 2. |
arcképnyi romlás odvas képkeretben álmod vagyok, ha benned ébredek oltárfosztás az ismeretlen éjben csókolnálak, hogy meggyűlöljelek szajháddá tettél - tagjaidba égek vérfertőzés a nyíló ég alatt foszló testünkről hámlanak az évek megrontottál, s én meggyaláztalak pusztulj el bennem, s én is önmagamban feltámadáskor érted pusztulok arcom simítsd ujjaddal mozdulatlan oldozz fel engem: magzatod vagyok |