Téli estén

 


Ha erre jársz még, nyiss be bátran!
A lépcsőház bár rossz falú még,
nyikorog az összes ajtó,
s halkan emészt lent a szemét.


A kutyaház is régen üres,
az udvaron át vonyít az éj,
a tetők felett kopár égbolt,
csak a hold lett fényes, kevély.


Egy rozzant tűzhely ül a konyhán,
a mennyezeten háló s penész,
s az anyámszagú hímzett függöny
a szomszéd házba néha benéz.


A téli este, sóvár, szegény,
és neki dől egy régi háznak,
az ablakokon visítozva
a régi ágak korcsolyáznak.