A mélybe hull a téli álom,
szememre fényt borít a nap.
Megáll egy percre pusztulásom,
puhány, fogatlan szél harap.

A kertben szikkadt, őszi lábnyom,
s halkan csöpögni kezd a csap.
Bogár mereng a lepkebábon,
rigók után a macska kap.

Feszes kötélen leng a vászon
és fürge árnyak játszanak.
Meddőnek tűnő görcsös ágon
fogannak tündöklő nyarak.