Talán rám esteledik közben, Mire mindent átgondolok, És átigazítok Konok törvényeink Jelrendszerén.
Műszerek nélkül is érzem Hogyan változik meg Körülöttem minden, És a könnyező, kizökkent idő Szántatlan, fekete rögökön Csordul át, Dzsungelek mélyén alvó, Elfeledett katedrálisokig, És tovább, A horkanva hömpölygő Folyamokban sodródó álmokig, Melyek delfinekké lesznek, Mire elérnek a torkolatig.
Talán megvirrad közben, Talán rám esteledik…
2007 09. 10.
|