Idillre várva

Lesz majd úgy, hogy elvonulnak,
A melldöngető, esztelen évek
S a harsány bizonytalanság helyébe
A béke csendje ül.


Nádfonatos karszékünkben pihenve,
Csendülő pohárral kezünkben, olvasgatunk
Klasszikusokat a kerti fák alatt.
Míg odakünn, a kapun túl,
A tobzódó nyár minden gondja elhever.

Béke van, jól van - mondod,
S tűnődve nézel a fiadra.


2008-09-26