Lesz majd úgy, hogy elvonulnak, A melldöngető, esztelen évek S a harsány bizonytalanság helyébe A béke csendje ül.
Nádfonatos karszékünkben pihenve, Csendülő pohárral kezünkben, olvasgatunk Klasszikusokat a kerti fák alatt. Míg odakünn, a kapun túl, A tobzódó nyár minden gondja elhever.
Béke van, jól van - mondod, S tűnődve nézel a fiadra.
2008-09-26
|