Unott az arca, szenvtelen,

      s a szám e szókra nyílik:

 (talán kimondva szemtelen,

      de helyzetünkhöz illik…)

Ne jöjjek újra? Tiltanád?

 Kizár e cifra vár-lak?

 Szobám kicsinyke, nyitva áll,

      lakat nem őrzi… Várlak!” -