Arcos
könyvbe arcot

Kevert évszakok mázolódnak
napra feszített vásznakon.
Képzelt időben, képzett irgalom.
Nyárelő zászlai lengnek egyre,
díszpáholyokon ostromlobogók.
Ellenség rajzik a falakon,
s nem küld virágzó képeslapot.
Sziporka vágy, békés vizek
csobogó ízei a szádban.

Csontjaidban lépdel a szél,
sajduló álmodon suhan át.
Kifeszített vászon-ígéret,
bokaláncon fémparázs.
Szivárvány-zuhatagában
átmosdatott arcod hibátlan,
ami látszik, s
megosztható.
kifeszített vásznon a május,
ágba nyűgözött alávetettség.
Kisikált portrék feszülő zászlón.
Időd kiterítve e zsibvásáron,
árnyékra vetődik tegnapi perc,
s törpe éjek kényszerű holdja ring.

2016-05-31