Aranylant

Elég volt a világból! Odamegyek,

Hol a tengeri levegő gyógyít meg,

- Koldus a koldusnak őrjöngve mondja –

S megnyugszik a lelkem, míg kopasz leszek.

Asszony kell, s csinos fedél fejem fölött,

Hogy elűzzék cipőmből az ördögöt,

- Koldus a koldusnak őrjöngve mondja –

S azt is, mely úgy kínoz combjaim között.

S bár jó volna, ha szép lenne az a lány,

De ne túl szép, mert az nem illik hozzám,

- Koldus a koldusnak őrjöngve mondja –

A tükörből az ördög néz vissza rám.

Nem kell gazdag, az mindig többet akar,

Csak a pénz űzné, mint koldust az ótvar,

- Koldus a koldusnak őrjöngve mondja –

S az ilyen nőt még a jókedv is zavar.

Hát így élnék majd nyugalomban s békén,

Elmerengek az éjjeli kert csendjén,

- Koldus a koldusnak őrjöngve mondja –

S ludak szélfútta hangját hallgatom én.

Beggar to beggar cried

'TIME to put off the world and go somewhere
And find my health again in the sea air,'
Beggar to beggar cried, being frenzy-struck,
'And make my soul before my pate is bare.-

'And get a comfortable wife and house
To rid me of the devil in my shoes,'
Beggar to beggar cried, being frenzy-struck,
'And the worse devil that is between my thighs.'

And though I'd marry with a comely lass,
She need not be too comely -- let it pass,'
Beggar to beggar cried, being frenzy-struck,
'But there's a devil in a looking-glass.'

'Nor should she be too rich, because the rich
Are driven by wealth as beggars by the itch,'
Beggar to beggar cried, being frenzy-struck,
'And cannot have a humorous happy speech.'

'And there I'll grow respected at my ease,
And hear amid the garden's nightly peace.'
Beggar to beggar cried, being frenzy-struck,
'The wind-blown clamour of the barnacle-geese.'