Ösztönök 2. |
A pincerácson lóg a nyál, egy lyukból löttyök bűze dől. A falnál részeg férfi áll, s mint kandúr macska, úgy jelöl. Kopott lakásban kályha hűl, fiúcska gyűr egy könyvlapot. Az anyja fél s vár tétlenül, szemébe régről könny fagyott. Kilincs zörög, nyüszít a zár, a férfi ordít s tettre kész. A nő a többit tudja már, s miközben bólint, félrenéz. A gyermek sír, úgy szunnyad el, s álmában ébred félvakon; cipőjét csöndben húzza fel, s kilép az alvó ablakon. |