Georg Trakl: A sötét völgy |
Fenyők között riad a varjúhad, s a zöldes esti köd meglebben, s hegedűhang szól képzeletben, s kocsmába tánchoz szolgalány szalad. Röhög s ricsajt csap részegek soka, a fák lágy reszketésbe fognak, s tükrében sápadt ablakoknak víg táncosok árnyéka leng tova. Bor- és kakukkfűillat szétterül s kiáltás zeng árván az erdőn. Lépcsőkön koldusok esengőn, s imájuk csendül értelmetlenül. Bokrok tövében vérző vad dől el. Jeges felhők bús terhe nyomja: lomb-árkád nyög fel imbolyogva. S fiú a tónál boldog lányt ölel. Das dunkle Tal In Föhren zerflattert ein Krähenzug Man hört Betrunkener Lachen und Schrei, Es riecht nach Wein und Thymian Ein Wild verblutet im Haselgesträuch. |