Sebek |
Üres szavakból várat építesz, s alvó szemekbe rejted el magad. Időd telik, fiadból férfi lesz; rémülsz, kezedhez mennyi seb tapad. Az ördög nem rest fegyvert fogni rád, és csüng a csend egy mézesmadzagon. Zsebedre gyűröd számtalan hibád, s eltitkolod, mi minden bánt nagyon. |