Visszatérés |
Gyere! Látod már határt váltott és küllők közül néz ránk a Nap, gyere, tudom, hogy félsz megállni, de itt vagyok, s bátorítalak. Végtelen mezőkön égetek sok elkoptatott tudat-kalászt, a várost ösvényre cseréltem lépj a nyomomba, hazatalálsz. A szavak, melyek megvágtak rég, mára hámló hegekké értek, engedd, hogy nyugalom-öledben magamhoz, újra visszatérjek. Szatmárnémeti 2019 01 02 |