Elmúlt fények |
A falamon fények gyűlnek, közelednek, mint az ünnep, aztán szememben megállnak, kérdeznek és választ várnak. Kezem fejem alatt kulcsban, szemem rebben, vajon gyújtsam fel a villanyt? Akkor vége, elszállnak a fények égve. Nem mozdulok, lustán várok, egyre szűkebb lesz az árok, ébrenlétet sejt a tudat, elmúlt fények után kutat. Vetés 2019 03 14 |