Hősök
Kőkeresztek márvány csöndje;
térden gyászoló anyák:
könnytől háta mindnek görbe,
s mintha átkuk mondanák.

Ifjak testét föld takarja,
csontot markol egy gyökér.
Fű közt nő a tölgyfa sarja,
ágon féreg él, kövér.

(megjelent az Előretolt Helyőrség internetes oldalán)