Útravaló anyámnak
Ahogy éltél, oly csendesen
mentél el, most rendezgetem
tépett függöny mögül múltam,
azt hiszem, hogy Veled múltam,
s múlok minden perccel, késő
minden szó, ha itt a végső;
sóhaj - ajtód nyitva, várom,
hátha még ott ülsz az ágyon,
fiadnak bólintasz délben
jó levesed melegében.