Erdő szőtt árnyai között

Ki hajt Fergusszal kocsiján,

S ki táncol a sík parton majd?

Fiú, vond fel szemöldököd,

Finom szempilláid, te lány,

S feledjetek reményt és bajt.

És többé ne rágódjatok

Szív keserű titkain hát;

Mert a kocsi Ferguszé csak,

S ő ural erdő-árnyékot,

Fakó tenger fehér habját,

S övé minden vándor csillag.

Who goes with Fergus?

Who will go drive with Fergus
now,

And pierce the deep wood's woven shade,

And dance upon the level shore?

Young man, lift up your russet brow,

And lift your tender eyelids, maid,

And brood on hopes and fear no more.

And no more turn aside and brood

Upon love's bitter mystery;

For Fergus rules the brazen cars,

And rules the shadows of the wood,

And the white breast of the dim sea

And all dishevelled wandering stars.