Szólsz hozzám, s hallak a hullámokban,
A parti kövek között, az égen
Tomboló, majd megszelídült szélben,
És hallak, mikor a patak csobban.
Látlak, ahol örök nyugalom van,
Tavasszal, nyáron, ősszel és télen,
Ha felnézek, tekinteted érzem
A fölöttem úszó csillagokban.

Lehet egy csók, vagy tiszta szerelem,
Madárdal, fű, vagy zegzugos villám,
Színes virágok hófehér sziklán...
Mindezt Te hordozod tenyereden!
S boldog vagyok, olyan jó élni, lám
Tényleg ott vagy mindenütt, Istenem!