Értékveszteséges világunkban mi magyarok
vajon tudjuk-e, hogy mi mindent is jelent Szűz Mária és Szent István
történelmünkben? Őseink szerint addig volt rend életünkben, ameddig Isten
Anyja, a boldogságos és szeplőtelen Szűz közbenjárását kértük érettünk.

E sorok írójának erről való előadása 2020. február 28-án lesz 18
órától Kállón, a Szent Kristóf Vendégházban (Kossuth Lajos u. 53-55.).

A téma rendkívüli fontosságára történő emlékeztetésül álljon itt
Eszterházy Pál nádornak a Magyarok Nagyasszonyához írt imádsága, amely Szent
István apostoli királyunk 1038. augusztus 15-én tett, hazánkat a Boldogságos
Szűz kezébe ajánló felajánlásának megismétlése:

»Emlékezzél meg Istennek dicsőséges Anyja,
magyarok Nagyasszonya, szentséges szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedről,
melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked felajánlott
és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra, és dicső
érdemeid által légy közbenjárónk és szószólónk szent Fiadnál, Jézus
Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak, mert
folyton-folyvást vigyázott szemed örökségedre, ó mindörökké áldott Asszonyunk!
Ezt mi biztosra vevén, gyakran folyamodunk hozzád és már tapasztalásból tudjuk,
hogy éretted áldott meg minket az Úr. Ezen remény buzdít most is és e bizalom
lelkesít, hogy oltalmad alá fussunk mi, a te néped, örökséged és nyájad, kik
gyermekeid vagyunk, és különös pártfogásodért hazánkat is Mária országának hívják.
Azért emeljük föl tehát hozzád szívünket kezeinkkel együtt, és nagy alázattal
kitárjuk színed előtt könyörgésünket.

Oltalmazzad is, ezerszer kérünk és védjed
nagyhatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki gonosz ellen édes hazánkat, hogy
mindenha virágzó legyen Isten dicsőségére és néped vigasztalására. Legyen
eszköz benne a te esedezésed, hogy az Anyaszentegyházat, vagyis a katholikus
hitet nálunk és mindenütt a föld kerekségén fölmagasztaltatás érje; hazánk
püspöki karának és az egész papságnak nyerj isteni segítséget, nekünk pedig
tanulékony, engedelmes és a hit cselekedeteivel és gyümölcseivel bővelkedő
szívet, nehogy szent Fiad bármikor is méltán megharagudjék reánk és országát
tőlünk elvegye. Gyullaszd föl bennünk ősatyáink buzgó hitét és vezéreld a
hitetlenkedőket az igazak okosságára, hogy egy szájjal, egy szívvel-lélekkel
ugyanegy hittel szolgáljunk Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak, téged pedig
tiszteljünk és valljunk Nagyasszonyunknak, pártfogónknak, miként valósággal
tiszteltek is őseink. Amen.«

(Szentlélek hárfája. Prohászka-imakönyv. 9. kiadás. Budapest,
1945. Szociális Missziótársulat-„Élet” Irodalmi és Nyomda Rt. „Nr. 5940/1944.
Imprimatur. Strigonii die 1. Aug 1944. Dr. Michael Török vicarius generalis
subst.” 447-448. old.)