Ó,
te drága szabadság!
Szűk
terek árnya köszönt,
s a
tél sara térdig emészti az erdőt.
Szél-támadatban
hörgünk,
a torkunkat szorongatja a szó,
s
ha volna erő hívni még azt, aki
életre
kelti a holtsápadt reményt,
s
újra érint, ami volt, s megmaradhat
bennünk
a szeretet, s nem pusztulunk,
pusztítva
magunk körül minden elevent,
mert
egy vagy velünk, egyetlen egy…

2020-02-02