1.

Szél zúzta csönd, pőre világ
ág-boga leng; gyertyalobogás
második éve érted, míg egyszer
csak megértem, ha mennem kell,
hogy kezedet újra elérjem.

2.

Tegnapi csöndek ősz hajadon,
és fehérlő szakállamon; vállalt
éveink köszönnek a mának,
s néhány arc még utánunk fordul…

3.

Kinizsi utca

Száz éves ház. Családokat láttak
egykor az öreg falak; innen jöttél,
és ide jöttem. Még egyszer
látnom kell, míg áll, s a hideg,
magányos, üres szoba csöndje
hozzám akkor majd beszélni kezd,
s elköszönök illőn, őrizve e csöndet.

4.

Foglyul ejt a csönd, s körbetáncol a szél,
s rázza a napot, mint  kisgyerek a játékszerét,
s a fák csontkeze közé ejti, hogy elérje
a rojtos felhők szélét.

5.

Álomba szülő ősz hajad csöndje,
délutánok fehér magánya, legvégső,
egyetlen, tiszta és igaz, Isten által
kiszemelt pillanat, amely a tiéd mindörökre.

2020-03-11