Arany angyalok glóriája csillog a távoli szárazon, szívem ragyog. Így fénye hazám tükrére fókuszál, mint egy világítótorony, tovaszáll a tekintetem, pásztázza önmagát a már csak a halovány fény világát táncoltató vízen. Sötét parketten az őszi fák kara játszik könnyeden este hangszerén, s lágyan tangót lejt az angyali fény s a kemény kontúr. Igaz, én is lejteném, csak szállna le ide egy ünnepélyes öltözetben, ő, de csak is ő, kivel e pompás éjszakán, a balatoni tangót eltáncolván, testünk összeforr az árnyas víztükrön, majd alámerül szép szívünk örökkön.
2013.
|