(Nagy László halálára)

 
Ravatalod fölött
Csillaggyertyák virrasztanak
Égnek
feszülő hegyek
Sima
arcú síkságok siratnak
Érc-borzos szemeik tűzben égnek

 Ó jaj
ki fogja
Verslábakon tovább cipelni
A Mária-fájdalmat
A Vénusz-szépséget
Az emberiségért
Ki mormol
Cserepes ajakkal
Élet-kiütéses imát

Ki szólaltatja
Meg nekünk
A szakadékba szédülő
Valóság-citerát