Két könyv között

elmosódnak a sorok

Megáll a másodperc
Rád gondolok



Százszínű anyag vagy

álom és remény
lelkemben ébredő
édes jövevény

Hangja vagy dala

egy mézes malomnak

Követe egy sokszögű

szép hatalomnak



Tudom Rád találok

árván is vakon

csók-pára csillog

minden ablakon



Magasságból szédült

burok a szenvedély

Valósággá keresztelt

minket az éj

(Ágicának)