Beszélget velem a szél,
arcomba fújja hajam...
világot tágít szememben,
részének érzem magam.

Megosztom arcomon
az időt, a térben
ennyi szépségtől
mit magamra mértem,
az égen s a földön
lebegve elvagyok.
Felettem sötétté érnek,
a felhő–angyalok.

Látod, még itt van az út,
a sorsom, erre vezet,
fújhat erősen a szél
vagy épp csak lengedez.
Ha más utat járnék,
lehet, nem lennék az, aki vagyok,
két oldalt száraz fűben sírnak
a Halhatatlanok.

Vetés 2022 06 28